Lászlóffy Aladár: Helipintyő

Mesebeli városkában
késő őszi este lett.
Kigyúltak a csillagok s a
magas háztetők felett
sárga fejét felemelte,
mint egy óriás - a hold.
Mondom, éppen kalandoknak
való illő idő volt.

Egy szép napon, tavasz táján
ismét kopog valaki:
- Remélem, hogy senki nem fog
buta nyúlnak tartani,
mert engem az erdő küldött:
fű, fa, virágok, vadak -
akik azért egyet-mást a
nagyvilágból hallanak,
tudnak erről, tudnak arról,
tudják azt is, hogy ki ő,
a híres és nevezetes
vén pojácakészítő!...